ESEMÉNYNAPTÁR

November 2017
S M T W T F S
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

szgyf_banner.jpg
szgyf_somogy_banner.jpg

egercsi Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon Kikötő Gyermekotthonának Zamárdi Lakásotthona
Élménybeszámoló az Egercsehiben tölt táborozásról
2016. nyár
Nekem őszintén megvallva először semmi kedvem nem volt elmenni a táborba.

De kellemeset csalódtam benne, nagyon sok fele jártunk, és nem voltunk úgymond annyira „fogva”. Az volt, amit mi is szerettünk volna, a programok izgalmasak voltak és tényleg sok dolgot láttunk, amit lehet soha nem láttunk volna, ha nincs ez a tábor. Nekem nagyon tetszett a vár Egerben. Nagyon megfogott a Bélkő hegy és környéke, érdekes volt az apátság és amit elmondtak róla. Legjobban Mezőkövesd tetszett. Ott láthattunk olyat is, amire visszaemlékezve a régi táborozáshoz köthetünk. Nagyon tetszett még a mézeskalácsház is, nekem ez külön érdekes volt, a tanult szakmámhoz (cukrász) kötve. Egy szóval nagyon jól éreztem magam. Bár az oda- és visszaút lehetett volna rövidebb is.
Élményekben gazdag tábor volt.

L.A.
növendék

Köszönhetően annak, hogy egy-egy lakásotthonnal csereüdülést bonyolíthatunk le a nyári szünidőben, idén újabb tájával ismerkedhettünk meg az országnak. Ezúttal Heves megyébe, Egercsehibe látogattunk öt napra, amely kiindulópontként szolgált a környék felfedezésére.
Vonattal és busszal utaztunk a táborozásunk helyszínére. Egy kicsit fáradtan érkeztünk meg és rövid gyaloglás után birtokba vettük lakhelyünket. Kilenc gyerekkel érkeztünk, mégis izgalom forrása volt, hogy kik lesznek szobatársak. Fiaink rögtön felélénkültek és felavatták az udvart egy focimeccsel. A következő napokban bármilyen fáradtak is voltunk, visszaérkezés után mindig előkerült a labda. Első nap este még egy sétára is volt energiánk, hogy kicsit megismerkedjünk Egercsehivel. Másnap reggel aztán elindultunk új élményeket gyűjteni. Jártunk Egerben, ahol megnéztük a várat, amelyről még a legkisebb gyerekünk is tudott mesélni. A múzeumban láthattuk a vár makettjét és sok korabeli tárggyal ismerkedhettünk. Részesei lehettünk egy korhű csatajelenetnek is. A régi korok felidézése megérintett felnőttet és gyermeket egyaránt. Jártunk templomokban, újdonság volt, hogy egy modern templomot is láttunk, valamint orgonahangversenyt hallgattunk. Mezőkövesden a Matyó Múzeumban gyönyörködhettünk a népművészeti alkotásokban és megismertük a matyókat ismertté tevő mezőkövesdi asszony – Kis Jankó Bori – életét. Takács István freskófestő múzeuma nem csak a festmények miatt vált érdekessé, hanem mert azokat egy nagyon elhivatott és szakavatott tárlatvezető mutatta be nekünk. Az ő rajongása magával ragadó volt. Természetesen a sok-sok látnivaló közepette egy-egy játszótér, fagyizás, éttermi ebéd része is volt a napoknak. Az utolsó kirándulásunk Bélapátfalvára vezetett, ahol láthattuk az ország egyetlen cisztercita kolostorát, amelyet gyönyörű környezetben egy kiadós erdei séta után találtunk meg. A kisebbeket lenyűgözte a csordogáló patak, ahol jót játszottak, a nagyobbak pedig már azon is elméláztak, milyen különös is olyan köveken járni, amelyeken évszázadokon keresztül elődeink lába koptatott. Az utolsó estén játékos vetélkedő keretében – már hagyományszerűen – gyermekeink számot adhattak róla miket láttunk, hol jártunk, mire emlékeznek a tanultakból. Jóleső érzés volt megint megtapasztalni, hogy néha nem is gondoljuk, a gyerekek milyen figyelmesen járnak a világban. Az utolsó nap ismét az utazásé volt, miután a szállásunkat szép rendben elhagytuk.
Mi felnőttek azt reméljük, hogy gyermekeinknek olyan élményekben gazdag és emlékezetes volt az idei cseretáborozás, hogy olyan sokszor és olyan szívesen fogják emlegetni, mint a korábbi táborozásainkat.